A D-vitamin természetes úton a napfénnyel tud a szervezetünkbe kerülni, ezért különösen a fényhiányos ősztől tavaszig tartó időszakban vagyunk kitéve az alternatív utánpótlásnak. Mielőtt szaladna a szoláriumba, el kell hogy keserítsük, ugyanis a napfényből jövő UVB-sugárzás az, amely segít a D-vitamin előállításában, egy megfelelően működő szoláriumban azonban csak UVA-val találkozhat. Vagyis ez a módszer sajnos nem alkalmas a D-vitamin pótlásra.
Egyetemi kutatások kimutatták, hogy a magyar lakosság nem áll túl jól a D-vitamin fogyasztása terén, konkrétan 95%-uk hiányt szenved e a vitaminból, bár a covid elterjedése és az arra való válaszreakciók népszerűbbé tették mint amilyen valaha volt ez a zsírban oldódó vitamin. Azt a klinikai vizsgálatok már korábban is kimutatták hogy a D-vitamin megfelelő utánpótlása a téli időszakban segít elkerülni az influenza betegséget, a coviddal kapcsolatban erről még csak találgathatunk.
Természetesen egyes élelmiszerek is tartalmaznak D-vitamint, ha szeretjük a halételeket akkor szerencsések vagyunk, mert a zsíros halak fogyasztásával jól járunk. Ezen kívül a tej, a tojássárgája, a máj és belsőségek fogyasztása dobja még meg a D-vitamin bevitelt, bár ez utóbbiak kétségtelenül nagyon megosztó ételek.
A mi égövünkön az áprilistól októberig tartó időszakban a napi húsz perc szabadban töltött idő segíti a D-vitamin keletkezését, az ezen kívül eső hónapokban azonban kénytelenek vagyunk vitamintabletta formájában magunkhoz venni. Ha ezt elmulasztjuk, olyan hiánybetegségekkel nézhetünk szembe, mint a fogaink és csontjaink állapotának romlása, a termékenység csökkenése, nagyobb az esély a depresszió kialakulására, kialakulhat inzulinrezisztencia (aztán a kettes típusú cukorbetegség), s ez is, mint annyi minden más, növeli a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának az esélyét. Viszonylag új felfedezés, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában is szerepe lehet a D-vitamin hiánynak, ezért is fontos, hogy már fiatal kortól kezdve gondoskodjunk a megfelelő bevitelről.
A napi ajánlott bevitel körülbelül napi 4000 NE (nemzetközi egység, vagyis IU, azaz international unit), amit csak táplálkozással lehetetlen bevinni, így fontos hogy válasszunk magunknak egy jó minőségű, megfelelően adagolható vitamint. Természetesen ügyelni kell arra is, hogy ezt se vigyük túlzásba, ugyanis a napi 10000 NE bevitele hosszú távon mérgezéshez vezethet. A gyerekek napi adagja napi 600-1000 NE körül alakul.
Bizonyos élethelyzetek és állapotok szükségessé teszik a fokozott bevitelt, ilyenek például a várandósság, bizonyos daganatos megbetegedések, illetve a csontritkulás. Megelőző szerepe is lehet daganatok kialakulásában, erre konkrétan az emlőrákkal kapcsolatban találtak összefüggést a kutatók.
