A makuladegeneráció diagnózisa
A jellegzetes panaszok és tünetek, valamint a szemfenéki kép alapján nem nehéz a diagnózis felállítása. A korszerű betegség-meghatározáshoz és a differenciál diagnosztika (más, hasonló betegségektől való elkülönítés) megkönnyítésére különböző képalkotó eljárások is az orvos rendelkezésére állnak
A makuladegeneráció okai és tünetei
Az időskori makula-degeneráció (az angolszász szakirodalomból betűszóként átvéve AMD - age related macular degeneration) két alapvető formában jelentkezik.
Az egyik típusban az éleslátás helyének "kikopása", atrophiája látható, ennek a folyamatnak a hátterében a sejtek elhalása, illetve egyes részeinek pusztulása áll.
Ez a típus az úgynevezett száraz forma.
A beteg lassú, folyamatos látásromlást észlel, melynek fő jellemzője, hogy a központi látás és az olvasóképesség romlik. A beteg jellegzetes panasza, hogy: "Éppen azt nem látom, amire ránézek, nem ismerem föl az arcokat, nem jó az évekig használt olvasószemüveg sem, nagyítót kell használnom, ha ki akarok betűzni valamit."
A másik esetben - ezek az ún. nedves típusú elváltozások - az éleslátás helyén az ideghártya síkja alatti érhártyából kóros érnövekedés indul meg, és áttörve a két réteg közti finom hártyát, az erek betörnek az ideghártyába (retina). A folyamat elején még csak egyszerűen "elfedik" ezt a területet, később azonban az erekből folyadék kiáramlás,vérzés indul meg (ezért nevezik "nedves" formának), majd ez a terület elhegesedik, a központi látás teljes elvesztését okozva.
A betegség kezdetén a panaszok hasonlóak a száraz formánál leírtaknál, a bevérzés megindulását azonban hirtelen bekövetkező és nagyfokú látásromlásként éli meg a beteg.
A betegség valódi oka egyik formánál sem ismert.
Családi halmozódás megfigyelhető a betegeknél, mely genetikai eredetre utal, életmódbeli jellegzetességek - dohányzás, állandó napfényben való munka, vitaminszegény étrend - is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
Az egyik típusban az éleslátás helyének "kikopása", atrophiája látható, ennek a folyamatnak a hátterében a sejtek elhalása, illetve egyes részeinek pusztulása áll.
Ez a típus az úgynevezett száraz forma.
A beteg lassú, folyamatos látásromlást észlel, melynek fő jellemzője, hogy a központi látás és az olvasóképesség romlik. A beteg jellegzetes panasza, hogy: "Éppen azt nem látom, amire ránézek, nem ismerem föl az arcokat, nem jó az évekig használt olvasószemüveg sem, nagyítót kell használnom, ha ki akarok betűzni valamit."
A másik esetben - ezek az ún. nedves típusú elváltozások - az éleslátás helyén az ideghártya síkja alatti érhártyából kóros érnövekedés indul meg, és áttörve a két réteg közti finom hártyát, az erek betörnek az ideghártyába (retina). A folyamat elején még csak egyszerűen "elfedik" ezt a területet, később azonban az erekből folyadék kiáramlás,vérzés indul meg (ezért nevezik "nedves" formának), majd ez a terület elhegesedik, a központi látás teljes elvesztését okozva.
A betegség kezdetén a panaszok hasonlóak a száraz formánál leírtaknál, a bevérzés megindulását azonban hirtelen bekövetkező és nagyfokú látásromlásként éli meg a beteg.
A betegség valódi oka egyik formánál sem ismert.
Családi halmozódás megfigyelhető a betegeknél, mely genetikai eredetre utal, életmódbeli jellegzetességek - dohányzás, állandó napfényben való munka, vitaminszegény étrend - is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
Forrás: hazipatika.com